szeretném ha meghallgatnátok a rohanós résztől kezdve negem ez alkotott meg..köszii:http://www.youtube.com/watch?v=Gx4XrEUCn5w
az eset után kb. 2 hónappal
- Azt mondta Carlisle hogy esedékes lenne nevet választani a kicsiknek- ujjongott Alice
- Az én kislányomé Angie lesz!! Mert olyan lesz ,mint egy kisangyal!!- visítottam
- Az gyönyörű név! Közel áll a szívemhez! –mondták szinte egyszerre
- Na és Rose?? Neki mi lesz a neve??-kérdeztem
- Hát mi Emmettel úgy döntöttünk hogy az én második nevemet kapja a Lilient-mondta
- Az igazán szép ,hogy így ketten együtt döntöttetek ráadásul ugyanaz a név tetszik nektek..gratulálok.-mondtam és lecsordult egy könnycsepp az arcomon
- Köszi- felelte majd bedobott egy mosolyt.
- Neked is ki kellene már békülnöd Eddyvel..mindennap kérdezget rólad…én meg lassan belerokkanok a magyarázásba- csücsörített Alice
- Kibéküljek vele? Kibír még ennyit ez a szerelem?-kérdeztem tőlük már több könnycseppel az arcomon
- A halhatatlan szerelem mindent kibír.- próbált Rose meglágyítani
- Mellesleg azt mondta ,hogy tetszik neki ez a név hogy Angie és hogy maga sem választhatott volna szebbet..nyugii már előre tudtam hogy ez lesz a neve..és elmeséltem neki..ugye nem baj??- kérdezte és bociszemekkel nézett rám
Én csak bedobtam egy féloldalas mosolyt.
- Ja és szerinted ki küldte a tulipánokat..? Minden nap rak egy csokor piros tulipánt a szobádba, de te csak kidobod…! Megőrültél?? Megnézted már mit jelent?- mosolygott rám Rose
- Az én kislányomé Angie lesz!! Mert olyan lesz ,mint egy kisangyal!!- visítottam
- Az gyönyörű név! Közel áll a szívemhez! –mondták szinte egyszerre
- Na és Rose?? Neki mi lesz a neve??-kérdeztem
- Hát mi Emmettel úgy döntöttünk hogy az én második nevemet kapja a Lilient-mondta
- Az igazán szép ,hogy így ketten együtt döntöttetek ráadásul ugyanaz a név tetszik nektek..gratulálok.-mondtam és lecsordult egy könnycsepp az arcomon
- Köszi- felelte majd bedobott egy mosolyt.
- Neked is ki kellene már békülnöd Eddyvel..mindennap kérdezget rólad…én meg lassan belerokkanok a magyarázásba- csücsörített Alice
- Kibéküljek vele? Kibír még ennyit ez a szerelem?-kérdeztem tőlük már több könnycseppel az arcomon
- A halhatatlan szerelem mindent kibír.- próbált Rose meglágyítani
- Mellesleg azt mondta ,hogy tetszik neki ez a név hogy Angie és hogy maga sem választhatott volna szebbet..nyugii már előre tudtam hogy ez lesz a neve..és elmeséltem neki..ugye nem baj??- kérdezte és bociszemekkel nézett rám
Én csak bedobtam egy féloldalas mosolyt.
- Ja és szerinted ki küldte a tulipánokat..? Minden nap rak egy csokor piros tulipánt a szobádba, de te csak kidobod…! Megőrültél?? Megnézted már mit jelent?- mosolygott rám Rose
- Háát..nem tudom ki küldi őket..aha kidobom,baj?..Nem,..nem őrültem meg.Miért mit jelent?- válaszoltam úgy mintha nemtudnám ki küldi ezeket nekem
- Eddy küldte –felelte Alice
- A halhatatlan szerelmet jelképezi.-mondta Rose
- És meg kellene bocsájtanod neki,hiszen mégis csak szeret. – válaszolták egyszerre
- Te is nőből vagy..neked is elolvad a szíved tőlük nem??-kérdezte Alice
- Esküszöm nektek..amint megszületik Angie én megbocsájtok neki..de ezt most jogosan kapja..ő is hagyott szenvedni engem hónapokig. Nincs igazam?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel
- Hát..végülis ha így nézzük igazad van!- bizonyosodott meg róla Rose
- Na ugye..!- böktem ki
Egy pillanat erejéig Alice lemerevedett majd felvisított:
- Wííí, dejó lesz..nem akarok árulkodni de nagyon szép eljegyzési gyűrűd lesz..ez egyszerűen csodás..!!!
-Komolyan?? Szóval akkor kibékülök vele?!-kérdezősködtem
- Háát persze!! Mit vártál?? Nem nevelhetjük fel ketten Angiet, kell hozzá Edward is!-mondta Alice ezúttal komolyan
-Hahaha..3-man fogjuk nevelni?-nevettem velük
Alicetől ez kicsit vicces volt arra gondolt hogy én és ő és Edward..ez kicsit morbid de hát Alice ilyen.
- Olyan szépek vagytok Edwarddal együtt! – mondta Rose akitől ez kicsit csábítóan hangzott
-Igazán? Akarjátok, hogy most rögtön megbocsássak neki?-kérdeztem újabb könnycseppekkel az arcomon
Igazság szerint nagyon hiányzik Edward. Még hogy egy házban vagyunk is..de nem találkozik tekintetünk..nem érünk egymáshoz..és nem érzem az illatát.. Nagyon hiányzik. Azt hiszem éveken keresztül már végképp nem bírnánk ki egymás nélkül. És nyugodtabb lennék ha már a közelemben érezném ahogy átölel,megsimít,beszél Angiehez vagy kiolvassa a gondolatait. És egyedül nem is, de Edwarddal bemennék Moniquehoz.
Azzal, hogy itt szomorkodok nem megyek semmire A szívemnek csak a fele van nálam..a másikat ott hagytam nála. . Érzem a szívem egybeforrna ,mint csóknál az ajkaink,ha most megbocsátanék neki.
Akarom hogy szeressen, akarom hogy öleljen,akarom hogy csókoljon…azt akarom hogy velem legyen minden pillanatban.
Két testben forrt össze egy lélek a mi lelkünk. És már nem sokáig bírom ki nélküle..szomjazok rá..mint az életadó erőre amely körülveszi világunkat. Nélküle nincs élet,nincs lélek,nincs szerelem.
- Eddy küldte –felelte Alice
- A halhatatlan szerelmet jelképezi.-mondta Rose
- És meg kellene bocsájtanod neki,hiszen mégis csak szeret. – válaszolták egyszerre
- Te is nőből vagy..neked is elolvad a szíved tőlük nem??-kérdezte Alice
- Esküszöm nektek..amint megszületik Angie én megbocsájtok neki..de ezt most jogosan kapja..ő is hagyott szenvedni engem hónapokig. Nincs igazam?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel
- Hát..végülis ha így nézzük igazad van!- bizonyosodott meg róla Rose
- Na ugye..!- böktem ki
Egy pillanat erejéig Alice lemerevedett majd felvisított:
- Wííí, dejó lesz..nem akarok árulkodni de nagyon szép eljegyzési gyűrűd lesz..ez egyszerűen csodás..!!!
-Komolyan?? Szóval akkor kibékülök vele?!-kérdezősködtem
- Háát persze!! Mit vártál?? Nem nevelhetjük fel ketten Angiet, kell hozzá Edward is!-mondta Alice ezúttal komolyan
-Hahaha..3-man fogjuk nevelni?-nevettem velük
Alicetől ez kicsit vicces volt arra gondolt hogy én és ő és Edward..ez kicsit morbid de hát Alice ilyen.
- Olyan szépek vagytok Edwarddal együtt! – mondta Rose akitől ez kicsit csábítóan hangzott
-Igazán? Akarjátok, hogy most rögtön megbocsássak neki?-kérdeztem újabb könnycseppekkel az arcomon
Igazság szerint nagyon hiányzik Edward. Még hogy egy házban vagyunk is..de nem találkozik tekintetünk..nem érünk egymáshoz..és nem érzem az illatát.. Nagyon hiányzik. Azt hiszem éveken keresztül már végképp nem bírnánk ki egymás nélkül. És nyugodtabb lennék ha már a közelemben érezném ahogy átölel,megsimít,beszél Angiehez vagy kiolvassa a gondolatait. És egyedül nem is, de Edwarddal bemennék Moniquehoz.
Azzal, hogy itt szomorkodok nem megyek semmire A szívemnek csak a fele van nálam..a másikat ott hagytam nála. . Érzem a szívem egybeforrna ,mint csóknál az ajkaink,ha most megbocsátanék neki.
Akarom hogy szeressen, akarom hogy öleljen,akarom hogy csókoljon…azt akarom hogy velem legyen minden pillanatban.
Két testben forrt össze egy lélek a mi lelkünk. És már nem sokáig bírom ki nélküle..szomjazok rá..mint az életadó erőre amely körülveszi világunkat. Nélküle nincs élet,nincs lélek,nincs szerelem.
Újabb könnycseppek potyogtak le az arcomról és már éreztem nem bírom tovább nélküle.
Futottam felé, otthagyva Roset és Alicet..de megértették távollétem okát.
Futottam,rohantam le a lépcsőn ahogy csak bírtam..a hasamat fogva.Futottam felé, otthagyva Roset és Alicet..de megértették távollétem okát.
Megláttam a zongoránál.. Háttal voltam neki..Egy gyönyörű szép dallamot játszott el ami a végéhez közeledett.
Felállt.
Én futottam felé ahogy bírtam..mert éreztem mindjárt elfogy a lelkem nélküle.
Megfordult és reflexszerűen elkapott..pedig nem is látta hogy jövök..de én csak csókoltam ahogy bírtam..és nem eresztettem el egy szóra sem..
Majd végül megszólalt:
- Hát mégsem tévedtek el a tulipánok?Tudod ez a halhatatlan szerelem jelképe.És én nagyon,nagyon szeretlek és nagyon hiáynoztatok- mondta gyengéden és egy pillanatra a hasamra pillantott. -És igazából azt szeretném kérdezni hogy leszel a feleségem?- majd előhúzott a zsebéből egy ezüst virágmintás gyűrűt
- Wíííííí..-sikítottam fel az örömtől és szórtam magamról a könnyeket.-Hát persze hogy leszek a feleséged..és szeretném ha megbocsájtanál nekem azért amiért szenvedni hagytalak..!-mondtam még mindig az örömkönnyektől áztatva
Az ujjamra húzta a csodaszép gyűrűt majd ezt mondta:
-At anyukám eljegyzési gyűrűje volt..és csak ez maradt meg tőle..szeretném ha te viselnéd.. Amúgy Egy feltételem van és utána megbocsájtok...csókolj meg!-suttogta és bedobta a kedvenc féloldalas mosolyomat
Majd hosszasan csókolóztunk a vörös égbolt homályában.
Komikat nefelejts el írni Cupp!És köszönöm hogy ilyen aktívak vagytok!! (L)
4 megjegyzés:
Szia annyira jó rész lett :D már nagyon kíváncsia vagyok h mik lesznek még itt :D annyira romantikus rész lett:D most pont jól is jött:) egyébként a gyűrű szó szerin tökéletes :D én is vennék magamnak egy ilyet :D
sok pusziii:Vivenna
Szija:)
wíííííííííí:)
hihi
ez nagyon jó rész lett:)
nagyon tetszik:)
a mosolyt nem lehet levakarni az arcomról szerintem ha ezt a komit befejezem csicsikázás közbe is az arcomon lesz a mosoly:)hihi
nagyon jó lett és örülök hogy végre kibékültek:)ők egyek:)xDbocsi hogy most ilyen hülyeségeket is irok csak tultengek energiába és valahogy le kell vezetnem egy keveset:)
nah szóval ez a rész tök jó lett:)és kiváncsi vagyok hogy Jasmin bemegy e majd Monique-hoz:)
nah jó nem fárasztalak tovább:)wii:)*1000 wattos vigyor a képén*nah alszok mert holnap első órába tzt irok és nem tudok semmit nah jó ezt most már tééleg nem tudom mért irtam ide nah mindegy:)xDremélem hogy majd jót nevetsz a komimon:)hihi wiii
puszi,szerii(K)(L),Rosalie
Szijaa Vivenna!
köszi..igyekeztem hogy minél romantikusabb legyen.. :)
Igen, nekem is nagyon tetszik..szeretem az ilyesfajta gyűrűket :)
Szia Rosalie!
Örülök hogy boldog vagy..és köszi :)
én a történetírással vezetem le az energiámat :)
háát..az pech
amúgy most itt ülök és mosolygok!
Szóval igazad volt és köszii! :D
Üdvözlöm a történet íróját!
Én is elolvastam a történetet, és nagyon tetszett, csak így tovább!
A gyűrű, amit a végére betettél szintén elnyerte a tetszésemet. Kérlek, ha van rá mód, akkor írd meg, hogy hol jutottál hozzá, mert már számtalan ékszerboltnak írtam, hgy el tudnák-e készíteni ezt a mesterművet, és mind képtelennek mutatkozott a feladatra.
Segítségedet előre is köszönöm,
Levente
Megjegyzés küldése